Barcelona folytatas

Sziasztok mindenki, aki meg kitatroan olvassa tovabbra is a mar nem annyira Caminorol szolo bejegyzeseket!
Nagy oromunkre ma Anna is megerkezett. Kicsit kesett a randevurol, es mivel a telefonja sem mukodik az amerikai kontinensen kivul, kicsit aggodni kezdtunk mar fel 6 utan, de haromnegyed 6kor befutott 5 helyett - jobb keson, mintha meg kesobb jott volna:)
Elotte azonban Adellal el kellett ussuk az idot, ami itt Barcelonaban nem eppen tul nehez feladat.
Megtapasztaltuk reggel, mit jelent a hostel reggeli kifejezes: piritos minden mennyisegben, vajjal es lekvarral.
Kozepesen bereggelizve elindultunk, es megkerestuk a Katalonia Zenepalotat. Gyonyoru! Kivul belul diszes, mozaikos, szines, benn ragyogo hatalmas csillar - a hangversenyterembe sajnos nem mehettunk be, ott rendezvenyeket tartanak, a benti mozaikokat csak kepeslapokrol isertuk meg.
Az utcak maguk is baratsagosabbak, mint eddig barhol Europaban, talan meg az olasz kis utcak hangulata foghato ehhez. Erzekelhetoen minden mediterran : az etel, az emberek, az ido, meg az utcak is. Tele van parkkal, palmafaval, mindenhol padok, es sangriat ivo emberek, szeles utak, szokokutak.

Tegnap este kimentunk az esti Ramblara. Olyan emberszobrok vannak este, amit meg sosem lattam : 2 meternel is nagyobb sarkanylenyek, karommal, felcsatolhato szarnyakkal, penzbedobasra fotozkodhatunk veluk, mikozben megprobaljak szetcincalni a frizurankat es megfojtani kozben.

Ma a zenepalota utan a Picasso Muzeum kovetkezett. Az egyorasnak tuno sorbanallas csak 30 percesnek bizonyult es diakkedvezmennyel megeri beterni, es kivarni a sort. Picasso kek es rozsaszin, illetve kubista korszakabol lattunk kiallitast, megfuszerezve korulbelul 10 teremnyi korai vazlattal, litografiaval, szenrajzzal es olajfestmennyel. A muveszeti boltban, amit nem tudunk elkerulni a muzeum kilepesekor, Picassoval diszitett kulcstarto csak a kezdet: nyakkendo, taska, tolltarto, a legelkepeztobb megoldasu karorak es ekszerek lehettek volna a mieink igen borsos arert.
Aztan Annara varva meg setaltunk a Ramblan, nem sok ujdonsaggal talalkoztunk.

Miutan a triumvirat egyutt volt, megvacsoraztunk es nekivagtunk a zsidohegynek. Jo felora gyaloglassal feljutottunk barcelona legmagasabb pontjara ahol egy zenelo-vilagito szokokut 3000 vizsugarral szorakoztatja a bamulo nepseget. Megerne majd nappal is fellatogatni.
Holnap a Gaudi muvek kerulnek sorra, mostmar reszletesen es belulrol is.
Joejt mindenkinek!!!