Meg most kepeket nem fogok feltenni, ugyanis meg at kell neznem elotte, mit tegyek fel (pl. a korulbelul 30 darab finisterra-i naplementes kepbol...)
Az utolo harom nap osszefoglalva... gyonyoru volt. Egyre burjanzobb novenyzet, csodalatos, puha fold a talpunk alatt... Es tenyleg, alig voltak zarandokok. Teljes nyugalom.
A Santiago utani elso esti szallasrol mar papirrol meg utikonyvbol elore tudtuk, hogy csak "szuksegszallas". Es mi persze kivancsian vartuk, legalabb matrac lesz-e.:D Amugy hihetetlenul megdobbentem, mikor odaerve meleg viz (!!) es csempezett padlo (en dongolt foldet kepzeltem) vart minket.:) termeszetesen matrac is volt.:)
Masnap reggel azert 8 fele el akartunk indulni, de orkanszeru szel epp csapkodta a zuhogo esot az ablakokhoz, ugyhogy valamikor 10 elott indultunk. Szerencsere ez az egesz mar nem a sietsegrol es a teljesitmenyrol szolt, igy megengedtuk magunknak, hogy keson induljunk, es kenyelmesen haladjunk. A kovetkezo szallas egy sima, normalis szallas volt, semmi emlitesre melto.
Ut kozben sokszor egyutt mentunk, sokszor ketto-harmasaval, jokat beszelgetve.:)
Es a harmadik nap delutan beertunk Finisterra-ba. Mar volt elotte is egy varos, ahol oceanpart mellett mentunk, ott a szabadstrand betonparkanyan el is koltottunk egy etkezest:)
Es vegre... befutottunk. Meglatogattuk az ottani zarandokszallast, es nagy meglepetesemre ott is kaptunk egy compostela-t. :) Aztan... irany a 0. kilometerko! Termeszetesen az abszolut legnyugatibb ponton, a vilagitotoronynal van. Oda fel kellett meg gyalogolnunk. Rengeteg turista, meg auto kozott odavergodtunk, es par percig csak neztuk neman. Hat vege. Beerkeztunk, es nem tudjuk folytatni. (furan neztek rank a strandpapucsos emberkek, ahogy ott allunk, nagy batyukkal) aztan par foto utan a sziklak fele vettuk az iranyt.
Itt talalkoztunk uj magyarokkal:) Ettunk egy jot, aztan en lemasztam egeszen a tengerig. Borzaszto meredek volt az a resz, nagyon sokat mentem lefele, de megint gyereknek ereztem magam tole:) Visszamaszas, beszelgetes utan elkezdtuk figyelni a naplementet. Igazabol nem is tudok errol tobbet mondani, mert szavakkal nem lehet visszaadni. Sok mindent ereztem, de ami az egyik legfontosabb, az a hala volt. Ugyanis aznap a kodos reggelen kertem magamban neman, hogy ha latnam a naplementet a tiszta egbolton Finisterra-ban, az lenne a legnagyobb ajandek.
Utana kovetkezett a ruhaegetes. Mivel en alapbol nem sok cuccal jottem, amik kozott voltak kolcsonkapott darabok, egy bugyimat szantam ra erre a feladatra. Ezutan meg jo sok beszelgetes mellett lassan visszamentunk kicsit, es es teto ala bekucorodtunk, hogy felavassuk a par napjka szerzett polifoamjainkat, es kinn aludjunk, ahogy azt elore is megbeszeltuk.:)
Tok jo, nem is volt hideg kinn, nagyon elvezetes volt...
Aztan masnap delelott 12 elott indult a buszom Santiagoba, onnan pedig 5/kor Barcelonaba, es kedd 9 ota barcelonaban vagyok.:)
Elnezest, majd a tobbit kesobb.
Puszi:)
Az álom beteljesült,igen:)
VálaszTörlésEz már csak a jó érzésekről szól, igen:)
Gratulálok, és köszönet azáért, hogy kicsit mi is részesei lehettünk.
Puszi és nagyon várunk már haza, bár még egy hét Barcelona nővéreiddel:)
Anya Bo Derek:)
Anya, Neked ezek az on-elnevezesek...... :D
VálaszTörlésMajd otthon sok mindent fogok meselni.
Már alig várom.
VálaszTörlésÖnelnevezés:
Anya Amodóvár:)
Jaj, mennyire szép ez az utolsó bejegyzésed ... olyan jó olvasni! Puszi, M.
VálaszTörlésKöszönöm M.:) jó olvasni minden hozzá(m)szólásod.:)
VálaszTörlés