2011. június 30., csütörtök

Még 8 nap.

Most már itthon, végre letudva a legnagyobb kötelességet, a sulit.

A tervezett rendszeres edzés nem valósul meg olyan szinten, mint szerettem volna. De azért voltunk bicózni Nővéremmel, ezért ma az ülés valóságos kínszenvedés volt szegény feltört hátsómnak...
Szóval emiatt kicsit felhős a hangulatom.

A cuccom súlyban valószínűleg meg fogja kicsit haladni a 10 kg-ot. Az előző lista módosult egy árnyalatnyit: van pár dolog, amit mellőzök, viszont vannak, amik utólag kerültek terítékre, és fontosnak ígérkeznek.

A Pásztón is beszerezhető dolgokat sikeresen megvettem, voltam szoláriumban (de még mindig hihetetlen fehér vagyok.... next time --> tomorrow), kinyomtattam a jegyeket, és seregszemlét tartottam az eddig már meglévő cuccok fölött. Jaj és sikerült elintéznem interneten az utólagos poggyászdíj-vételt is, ez sokat dobott a kedvemen.:)

Holnap tervbe van véve a decathlon (túrabotok+vízhólyagmegelőző krém - sok jót írtak róla fórumon), szolárium, a Camino-n elhelyezkedő települések listájának kinyomtatása, valamint a zenék összegyűjtése, amiket viszek hallgatni.

Hétfő: fül-orr-gégészet. Az orrom vizsgálatot igényel, valami baj van vele.:( Salgótarjánba kell mennem, és utána találkozóm is van, szóval az a nap kitöltve.

Még van egy jó pár dolog, amit be kell szereznem (bicska, gázspray), ezenkívül el kell intézni a biztosítást, és a pénzváltást.... Lenne teendő tehát bőven. És idegesít, mikor holtidő van, és ülnöm kell tétlenül.

Belegondoltam, hogy egy hónap.... és kezd körvonalazódni a súlya. Kicsit megrettentem az egésztől. Vajon végig fogom tudni csinálni? Sikerülni fog balesetmentesen megérkezni?......
Nagyon szeretném bebizonyítani magamnak, hogy képes vagyok rá. Persze ha bármi közbejön, nem fogja elvenni az életkedvem.:) Csak hogyha sikerül, az........ azt most még nem tudom, milyen felemelő érzés lehet.:D

Most megyek. Jóéjt!

2011. június 17., péntek

Holmik. (Még csak a tervezett lista.)

Ma is elmentem futni, 3200 m lett a végeredmény (tudom, nem a legtöbb....), és utána szokásos módon tornázgattam kicsit (fenékre, hasra, és belsőcombra gyúrtam:D ).

Mint ígértem, most leírom, milyen listát állítottam össze. Rengeteg minden bekerült, ami "luxuscikknek" minősül, vagy épp csak számomra szükséges.
Szóval:
- hátizsák: 30-40-50 literes legyen, és az nagyon jó, ha önsúlya kb. 1,2 kg. Anya odaadta az Ő 36 literes túrahátiját. tökéletes:)
- 2 túrabot: eredetileg nem akartam vinni, de mindenki esküszik rá, hogy nagyon lényeges. Még nincs meg, kettőt fogok venni.
- rejtett övtáska (vagy sima övtáska): az iratoknak, készpénznek szükségeltetik. Amit Anyától kapok kölcsön, az egy vékony, lapos válltáska-szerűség, amit póló alá kell felvenni.
- hálózsák: olvastam valahol, hogy az már nagyon jó, ha a súlya 3/4 kg. Na hát én szülinapomra kaptam egy fél kg-osat :))) kifejezetten nyári, vékony hálózsák.
- túracipő: valaki túrabakancsot visz, az szerintem nyári menésre nem szükséges, és nagyon nehéz. Mivel nekem nem volt semmiféle ilyenem, vettem egy The North Face túracipőt februárban. Azóta sokszor volt a lábamon, jól betörtem (ahogy tanácsolták), és imádom. Hihetetlen kényelmes. (Ezzel amúgy eléggé pórul jártam: teljes áron vettem, nem volt olcsó. Az üzletvezető tanácsolta, hogy Szerinte vegyem meg, mivel 4 évszakos cipő, és így nem lesz leárazva. Erre másfél hónappal később 50%-os árengedmény, ugyanabban az üzletben, erre a cipőre.... :@)
- túraszandál: fontos, mivel délután, mikor már az aznapi szálláson vagy, az ottani mosáshoz/városnézéshez/főzéshez nem kell zárt cipőben lenni. Szellőzik és regenerálódik a láb. Az is lehet, hogy megpróbálok ebben is menni napközben, mert nagyon kényelmes a talpa:)
- műanyag papucs: egyértelműen zuhanyzáshoz, és esetleg még a délutáni bóklászáshoz.
- egy hosszúujjú: még nem döntöttem, melyiket viszem: egy nagyon vékony, hosszú feketét, vagy egy vékony polárt. (A polár egyenlő lenne az izzasztókazánnal egy júliusi spanyol estére, nemde?)
- egy hosszú túranadrág: lecipzározható térdben, és nagyon jó, vékony, könnyen száradó anyagból van. Lehet, hogy a gyalogláskor is hosszú nadrágban kell lennem.... Ezt majd kitapasztaljuk.
- egy rövidnadrág: délutáni ejtőzéshez:) (mindig, mikor nem gyaloglok; de még az is lehet, hogy akkorra is bevállalom)
- esőkabát: vettem a Decathlonban olyat, ami egy nagy zsákszerű köpönyeg. Azért ilyet, hogy beférjen alá a hátizsák is. 410 g a súlya, írják rajta.:))
- pólók: 1 vékony, fehér hosszúujjú (nap ellen, és estére), 1 fekete ujjatlan (kizárólag a délutáni időszakra, mivel ujjatlanban nem ajánlott nehezebb fajta hátizsákot cipelni; kikészíti a bőrt), és 1 Quechua rövidujjú (direkt ilyen szellőző, izzadságelvezető anyagból van)
- 3 bugyi, 3 túrazokni (szigorúan nyári! azért fontos erre költeni, mert sokat segít a vízhólyag kialakulásának megakadályozásában, elvezeti az izzadságot), 2 melltartó, 1 fürdőruha
- pizsamának való: 1 ujjatlan + vagy boxer, vagy vékony legging (még nem döntöttem)
- mikroszálas törölköző: kicsi, vékony, könnyű, jó nedvszívó képességű, gyorsan száradó.:) (Anna, utólag is hálásan köszönöm!:) )
- 1 sarong (nagyméretű, vékony strandkendő): lehet, hogy jól jönne:) súlya szinte semmi, de még gondolkodom rajta, hogy szükséges-e.
- 1 db 1 literes műanyag palack
- bicska
- műanyag "kanálgép" (nem teljesen az, mert ez ilyen összehajtható műanyag valami, amin van villa, kanál és kés.)
- sapka (volt, vagy jelenlegi mixátosok: mint Várkonyinak az a sapi, csak kisebb karimával, és szerintem kevésbé vicces:D )
- napszemüveg: enélkül szétsülnének a szemeim. Nyáron amúgy sem tudok meglenni nélküle, mert az erős fény nagyon bántja a szemem.
- kontaktlencsekészlet, szemüveg, szemüvegtok, kicsi kontaktlencse folyadék - számomra szükségesek.
- fél Vanish mosószappan: mosáshoz. ugyanis a nyilvános mosógépeknél 3+3 € egy adag mosás+szárítás... :O
- 2 Dove szappan: mosdáshoz, hajmosáshoz. (azért 2, mert nem olyan nagy többletsúly, és kint tuti sokkal drágább...)
- 1 szilárd hajbalzsam: olyan, mint a sima szappan. Ez könnyebb, és gazdaságosabb, mint a tubusosak.
- hajvégápoló :) : elengedhetetlen! a hajam tönkremenne balzsam és hajvégápoló nélkül.
- dezodor
- fogkrém, fogkefe
- 1 100-as csomag zsepi
- 1 tekercs WC-papír
- tamponok
- fültisztító pálcikák
- körömcsipesz
- hajkefe, hullámcsatok, hajgumik
- 1 eldobható borotva (oké, lehet nevetni, de azért valljuk be, lényeges... :D)
- füldugó, 2 pár: ha nem tudnék elaludni a zajtól
- 50-es naptej: evidens
- napozás utáni testápoló: eleinte biztosan nagy szükségem lesz rá.... és úgyis el fog fogyni.:)
- 1 csomag sebtapasz
- leukoplast (=téphető ragtapasz)
- 10*10-es méretű gézlap csomag
- Betadine
- tű + cérna: vízhólyag lekezeléséhez elengedhetetlen.
- 1 tubus Richtofit (izomlazító krém): előre látom, ahogy kenegetem vele megviselt vádlijaimat délutánonként a szieszta alatt.:D
- 1 kis tégely Nivea krém: univerzális kellék.
- szemcsepp (ez még nem biztos. bár vannak helyzetek, mikor jól jön...)
- orrcsepp: ha az orrom ilyen állapotban lesz akkor is, akkor nagyon fog kelleni. De még nem döntöttem.
- izotóniás por: Nővérem és egy, már Camino-t járt zarándok ajánlásával. Sokat segít az izmoknak, mert pótolja a kellő ásványi anyagokat.
- pár darab Algopyrin: lázcsillapításra, napszúrásra, torokgyulladásra.
- pár darab Cataflam: gyulladáscsökkentő.
- magnézium tabletta: ezt pl. már most úgy látom, hogy nem viszem, mivel az izotóniás porban gondolom a szükséges Mg-adag is megvan:)
- vékony madzag: szárítókötélnek. ha a közös esetleg tele lenne:)
- pár biztosítótű, ruhacsipeszek (a szárítókötélre), 1-2 karabiner (pl. ha a cipőmet levetem, és úgy gyaloglok, praktikusan fel lehet aggatni a háti külsejére)
- fejlámpa
- 1 könyv: erről sem döntöttem.... valami vékony, könnyű, ami esetleg több mint egy hétig kitart, és élvezetes.
AZ AJÁNLATOKAT VÁROM KOMMENTBEN. :)
- 1 füzet naplónak
- 2-3 toll
- fényképezőgép (kicsi, digit.) + töltő + memóriakártyák
- telefon + töltő + fülhallgató: viszek sok zenét:) nagyon sok esetben jól fog jönni.:)
- T-elosztó: ha a szálláson tele a konnektor.
- az összetákolt kisszótár, hasznos infókról jegyzetek, térképek: minden, ami eddig nagyon hasznosnak ígérkezik.

amiket nem kéne itthon hagyni:D :
- útlevél
- pénz (én mindent készpénzben viszek, mert iszonyat árak vannak a banki átutalásokkor)
- lényeges kártyák (személyi, lakcímigazoló, nemzetközi diák, EU-s egészségbiztosítási)
- repjegyek kinyomtatva
- orangeways jegy Bécs-Bp, visszafelé úthoz
- biztosítás

Hát ennyi. Tudom, soknak tűnik, de ha jobban belegondoltok, ezek mind elég fontosak. Természetesen ez a lista csak az én variációmat képviseli, biztosan mások sokkal kevesebbel indulnak el.

Ja, és ha bárkiben bármi észrevétel, kérdés, javaslat fogalmazódik meg, várom kommentben.:)

2011. június 16., csütörtök

Tervezés.

Még 22 nap. Az még olyan soknak tűnik... Bár ahhoz képest, hogy december óta erre gondolok, ez már igazán semmiség.:)

Elég korán nekikezdtem a tervezgetésnek, és mivel külön élvezetet leltem abban, hogy a camino-ról olvasok útleírásokat, nézegetek képeket, elég sok weblapon megfordultam. Két oldalon indítottam a kutatást: a gúglin, és a camino.lap.hu-n. A történelmi háttér-információkat a magyar nyelvű wikipedia oldalról szereztem be. (dióhéjban annyi, hogy ez egy híres, eredetileg keresztény zarándok útvonal, mely Santiago de Compostella-ba vezet. Szent Jakab sírja található ott, és mikor a középkorban megtalálták mumifikálódott testét, Róla elnevezve építettek oda egy várost.)
Santiago de Compostella-n kívül még két híres keresztény zarándoklat van: egy, ami Rómába vezet, és egy ami Jeruzsálembe. A 70-80-as évektől kezdett egyre forgalmasabb lenni a Camino del Frances, egyre több olyan ember indult útnak, aki nem keresztény vagy vallási okokból ment. (Vicces, hogy most is, mikor kikéred a zarándok-okleveled a Santiago de Compostella-i zarándokirodában, megkérdik, hogy vallási okokból indultál-e az útnak. Ha igent felelsz, egy díszesebb és aprólékosabban kidolgozott oklevelet kapsz, mint ha azt mondod nem...)
Na elég a szóból. Az általam böngészett oldalak:
http://camino.lap.hu/
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Jakab-%C3%BAt
http://www.camino2.freeweb.hu/ <-- itt találni a "Praktikum" menüpont alatt két fájlt, mindkettő nagyon hasznosnak bizonyult.
http://www.magicoalvis.it/santiago/RoadMap-01.htm <-- ezt kinyomtatom majd az útra, mert fontos a helységek közötti távolság.
http://camino.guthy.at/ <-- innen fényképeket nézegettem, nagyon szépek.
http://mike.blog.hu/
http://zarandok.blog.hu/
http://www.amicaminonk.hu/
http://camino-story.com/ <-- ez egy egész könyv az útról. Élveztem, ezért végigolvastam.:)

Azt hiszem, ezek a fontosabbak. Ezekből kaptam tippeket az odautazáshoz. Valaki Párizsba repül, valaki Barcelonába, és onnan valamilyen úton-módon eljut Saint Jean Pied de Port-ba, a "legelfogadottabb" kiindulópontra.
Fontos, hogy tudassam: a Camino nem egy bizonyos út! Valahol olvastam: "Az út ott kezdődik, ahol járni kezdesz rajta." Csak a cél azonos, de bárhonnan el lehet indulni, akár otthonról is. Mindezek ellenére a Francia út Saint Jean Pied de Port-tól kezdődik, a távolság 800 km.
A zarándokok általában elmennek (vagy gyalog, vagy busszal, vagy stoppal) Finisterrába is, a kontinens legnyugatibb pontjára, ahonnan a csupasz Atlanti-óceánra nyílik a kilátás. Mikor még nem fedezték fel, hogy létezik Amerika, azt hitték, ez a világ vége, innen ered a neve (finis+terre="a föld vége"). Finisterra még kb. plusz 100 km.

Július 8-a, reggel 6 óra. Ekkor indul a Ferihegyről a Wizz Air gépe Barcelonába, melyen remélhetőleg én is ott ülök majd.:) A jegyet április közepén foglaltam, 25 000 Ft-ért sikerült, poggyászdíj nélkül. Ezt utólag megbántam, mert rá kellett jönnöm a vinnivalók listáját nézegetve, hogy nem fogom tudni kézipoggyásznak felvinni a hátizsákom. Például viszek két túrabotot, és nagy valószínűséggel azok szúróeszköznek minősíthetők. További példának csak a naptejet kell említenem.:) És hát nem akarok mindent odakinn megvenni, ezért inkább mégis "veszek" poggyászdíjat, és a csomagom inkább feladom útipoggyásznak (ez további 4250 ft-omba fog kerülni.... ha jól emlékszem).
Barcelonából este 23:40-kor megy az egyetlen busz Pamplonába. Mivel én reggel fél 10re be is érek a reptérre, lehet megpróbálkozom a stoppolással, hogy ne vesztegessem el azt a napomat.:) Pamplonától még körülbelül 25-30 km Saint Jean-Pied-de-Port (továbbiakban SJPDP), a határon túl. Ezt  is vagy stoppal, vagy vonattal/busszal elintézem.:)
SJPDP-ben van egy zarándokiroda, ott kell kiváltani az ún. zarándokútlevelet. Ez egy olyan harmonikaszerűen kihajtható füzetecske, amiben pecséthelyek vannak, és ebbe fognak a zarándokszállásokon (és múzeumokban, templomokban, egy-két bárban) pecsételni. Ennek hiányában nem alhatok zarándokszálláson. Ügyelni kell arra, hogy azért min. kétnaponta legyen pecsét, mert akkor furán fognak nézni.

A zarándokszállások a legolcsóbb szálláslehetőségek. Mivel van, amelyik adományt kér, a többi pedig fix összegű (5 - 10-12 €/éj), én napi 8 €-val számoltam. Ennél több remélhetőleg csak nagy ritkán lesz.
Kajára is napi 8 €-val számoltam, vízre pedig nem kell költeni, mindenhol van iható vizű kút.

Az első szakasz 30 km-es lesz, át a Pireneusokon. Valószínűleg ez lesz a legnehezebb rész, mert 30 km-nél előbb szállás sincs... Szóval körülbelül ennyi van magából a Camino-ból megtervezve.:D
Úgy számoltam, hogy a továbbiakban is kell tartanom a 30 km-es napi átlagot, és akkor Finisterrába is el tudok menni gyalog (feltéve, hogy semmi nem jön közbe, ami megakadályozná). Ez a tempó azért fontos, mert augusztus 9-én jön kisebb Nővérem Barcelonába, és én is szeretnék addigra végezni a Camino-val.

Az útiköltségeken tudnék esetleg majd spórolni, ha legalább a kisebb távokat stoppal teszem meg. Elég kemény árak vannak... Például Barcelonából Pamplonába 30 € körül, Santiago de Compostellából Barcelonába már 50-60 € körül lehet jegyet kapni. Én remélve, hogy így jogosult leszek ottani diákkedvezményre, kiváltottam a nemzetközi ISIC diákigazolványt.

Eredetileg azért vettem július 8-ra az oda-, augusztus 16-ra a vissza jegyet, mert ha bármi kisebb sérülés miatt kényszerből pihennem kell egy-két napot, még így is végig tudjak menni a camino-n anélkül, hogy lekésném a haza tartó járatot. Így jött az ötlet, hogy abba a plusz másfél hétbe, ha ideálisan alakulnak a dolgok, szervezzünk programot!:) Két Nővéremmel elhatároztuk, hogy csak mi hárman szervezünk magunknak egy barcelonai városnézést. Kisebb Nővérem felkészül a fontosabb látnivalókból, és ideiglenes turistavezetőt játszva fog kalauzolni bennünket.:) Nagyobb Nővérem pedig direkt így szervezte a hazautazást, és így mindenkinek sikerült jegyet foglalni.:)
Egyébiránt kicsit vicces, hogy mindannyian 16-án utazunk haza Budapestre, és Barcelonából indulnak a repülőgépek, de mindhárman más járatra kaptunk olcsó jegyet.:D Én amúgy is egy berlini átszállással utazom Bécsig, és ott igénybe veszem a jól bevált orangeways buszjáratot: a bécsi reptérről a budapesti népligetig talán 2 és fél óra az út.... Ezeket a jegyeket már mind megvettem.

Fontos, hogy a fizikai kondíciómat legalább egy kicsit feljavítsam, mire indulok, különben nagyon komoly problémák lesznek a kimerültséggel. Ha előtte nem dolgoztatom meg őket, könnyen átlépem az izmaim teherbíróképességének határát. A folyamatos menés elég kemény lesz (szerintem most még egyáltalán nem tudom felfogni, mennyire el fogok fáradni), ráadásként jön a kb. 10 kilós hátizsák állandó súlya. A következő bejegyzésben részletesen leírom, miket fogok vinni. Súlyra nem tudom, összességében mennyit nyomhatnak. Azt majd a végén lemérem, valószínűleg reggel 5-kor indulás előtt a reptéren.:)

Még amik fontosak: biztosítást kötni, a hiányzó dolgokat beszerezni (például túrabotokat), szoláriumba járni (Nagyon fontos, hogy előzetesen legalább egy kicsit lebarnuljak, különben szénné fogok égni a spanyol tűző napsütésben.... valószínűleg így is lesznek problémák a leégéssel, de 50-es naptejen, egy napozás utáni testápolón, egy fejfedőn és egy fehér hosszúujjún kívül nem tudok többet tenni a helyzet elkerülése érdekében.), futni és bicózni járni, és egy kis kezdetleges, számomra fontos szavakból álló kis szótárt összeírni.:)
(Erdélyi Barátaimnak üzenem, hogy eszembe jutott a Tőletek tanult kifejezés: a traktorista barnulás!=)) hát én tényleg úgy fogok kinézni...... :)) )

De addig még három vizsga hátra van, és ezekre kell koncentrálnom.

2011. június 4., szombat

Döntés, elhatározás. A kezdet.

Azt hiszem, kell pár szót ejteni az elejéről.

Még talán 17 éves voltam, mikor Anya felvetette az ötletet nyárra. Akkor hallottam erről először. Aztán kissé feledésbe merült az Ő részéről, de nekem nyaranta vissza-visszatértek a gondolataim. És így, miután majdnem egy évet Kolozsváron töltöttem az egyetemen - mely havi egyszeri hazalátogatással, felügyelet-nélküliséggel, újszerű nehézségekkel és a problémamegoldási stratégiáim újratervezésével járt -, úgy érzem, eléggé sokat fejlődtem függetlenedés és felnőtté válás terén. 
Aztán... December volt, és azt vettem észre, hogy gomolyognak a gondolataim a camino körül, hogy mennyire szeretném most nyáron. Mert már decemberben is éreztem annak a jelentőségét, hogy itt tanulok, és úgy éreztem, az önállósulás folyamatát meg kell "koronázni" egy jelentős eseménnyel az életemben. Egy olyannal, mely tudom, rengeteget fog alakítani engem. Ahol egyrészt magamra vagyok utalva a helyzetek megoldásában, másrészt csak magammal vagyok; fel szeretném fedezni a határaimat, meddig és mennyire bírom egyedül.
Ezenkívül azért is erre a nyárra esett a választásom, mivel a következő nyarakon valószínűleg nem lesz lehetőségem, egyéb okok miatt. 25-26 évesen pedig már későnek érzem, mivel abban a értelemben mindenképp elveszíti jelentőségét, amilyenben én most meg szeretném tenni. 

Szóval áhítozva az útra, és tudva, hogy nem túl reális a dolog, elkezdtem nekidurálni magam a tanulásnak: szerettem volna ösztöndíjas lenni, hogy spórolhassak a caminora, és Anya lássa, hogy a(z intrinzik :)) ) motiváltságom mennyire erős. Faltam az internetes portálokat, a teljes útleírásokat, nézegettem a fényképeket, és tulajdonképp akarva-akaratlanul birtokába jutottam minden létfontosságú információnak.

De volt egy elég komoly probléma: én MINDENKÉPP egyedül szerettem volna megtenni. És micsoda ötlet jutott az eszembe!... Pénzspórolás végett repülő helyett stoppal teszem meg az oda-vissza utat! De az 100%, hogy Anya nem fogja megengedni, hogy egy ilyen kalandnak egyedül vágjak neki 20 éves leányfejjel. Szóval elkezdtem fantáziálgatni mindenféle Tom Sawyer-szerű szökési merényletekről: kikerülendő Édesanyám tiltását (természetesen előre megtervezvén gondosan az utat, pénzt beszerezni, stb.stb.), egyik reggel csak egy levélben az ágyamon tudósítom a hollétemről. Telefon kikapcsolva, hogy ne tudjon elérni pár napig (azért smsben mindennap megnyugtattam volna hogylétem felől), én meg közben élvezve a szabadságot, tartok a kiindulópont felé...... :)  Na igen, visszaolvasva is kissé merész. Az egyedüli (és engem teljes mértékben visszatartani tudó) ok az volt, hogy féltettem Anyám egészségét. Biztos voltam benne, hogy annyira fog aggódni, hogy végül valami komoly baja lesz. Ezt pedig nem akartam kockáztatni...

(ide szeretném megjegyezni, hogy ezekben az időkben megnéztem az Into the wild című filmet, és.... teljesen más perspektívából kezdtem látni az caminot. A filmben szereplő úthoz képest az enyém bakfittynek, egy mesterkélt sétálgatós hónapnak nézett ki. Ezenfelül minden éjjelemből több órák teltek el fantáziálgatásokkal a camino-ról, a filmről.... Egyszerűen olyan mély érzelmeket vált ki ez a film, hogy nem tudod aztán, mit is akarsz igazán elérni az életedben.)

Szóval rá kellett vennem magam, hogy felvezessem az ötletet. Azt már magamban eldöntöttem, hogy nem stoppolva utazom, ezért ezzel nem is terheltem. De természetesen, ahogyan számítottam is rá, Anya elég képtelenségnek tartotta még így is az ötletet. Próbált rávenni, hogy társsal menjek, vagy arra, hogy ne most. Az utóbbit teljesen elvetettem, viszont az előbbibe beleegyeztem volna. Sajnos nem így jött össze a lehetséges leendő útitársamnak, de megegyeztünk egy jövendőbeli közös útban;)

Ezek után Édesanyám nagy nehezen beadta a derekát, Magában szitkozódva, hogy miért is ennyire engedékeny:), és hogy ha valami bajom esik, az Ő lelkén fog száradni...

Az eddig még csak vágyálomnak tűnő út pedig realitást nyert. Gőzerővel belevetettem magam a tervezés további részleteibe, megtörténtek a repülőjegy vásárlások, a vinni- és a még vennivalók listájának összeírása, és végre engedhettem szabadon szárnyalni a gondolataimat, vajon milyen is lesz majd...

Szóval. Most még itthon, azazhogy Kolozsvárott, éppen vizsgaidőszak kezdete előtt, tanulás helyett. Már alig férek a bőrömbe!:) Sajnos a gondolataim minduntalan a caminora térnek vissza....